Drakula gróf, kicsit steampunk és nem harap

Egy olyan megkeresésem is volt 2021-ben, aminek az első e-mailje már önmagában nagyon jóleső volt, ugyanakkor annyira röhögtem, hogy az egyik fiam megvádolt, nem is dolgozom, hiszen munka közben így nem szoktunk viselkedni.

Gyuri és Eszter Óbudán élnek, kisgyerekes családként most értek el arra pontra, hogy igen, megérkezett a trónörökös, de lett neki is 948567 millió cucca, aludnia is kell valahol, ugyanakkor a lakásnak minden négyzetmétere komoly harcot vív a kötelező funkciók betöltésével.

Az aktuális állapotokon ez tisztán látszott, a levél stílusán pedig az, hogy igencsak különleges stílus(ok) kedvelői, ugyanakkor elég lazák és vágynak már egy élhetőbb térre.

Szülői háló, meg a minden, későbbiekben gyerekszoba lett belőle
Nappali+hálószoba+egy kicsit gyerekbirodalom is
A konyha volt nekem a leginkább diszfunkcionális, szerencsére megoldódott.

A két szobát úgy kellett tervezni, hogy a nappali estére hálószobává tudjon változni, kisfiuk szobája pedig valóban gyerekszoba lehessen. A személyes találkozó csak megerősítette azt, amit a levél alapján már sejtettem, mert Gyuri valóban megrögzött steapmunk-indusztirál-drakula-bizarr cucc-gyűjtő, Eszter is kedvelője ennek a stílusnak és akor éppen lila volt a haja, 1,5 éves kisfiukkal alkottak egy családot.

Teljeskörű felújítást terveztek, ablakcserével, festéssel, parketta felújítással, a berendezés selejtezésével, újragondolásával.

A tapétájuk leszedése generált egy újabb ötletet, nagyon szép nyomot hagyott a falon az egész, ezt végül megtartottuk és ehhez terveztünk melegebb, barátságosabb nappalit.

Ezt a falfelületet egy speciális anyaggal lett kezelve,
amitől nem maradt porózus, letörölhető, bírni fogja.

Azért nem minden volt vidám és mókás.

A felújítás lassan haladt, sajnos megismerhttük a panel házak falainak vasbetonját is, amibe a kábeleket szerettük volna süllyeszteni mivel állati csúnya volt a rengeteg kábel, ahogy ide-oda tekeregtek a plafonon. A belmagasság miatt én a kábeles design lámpákat elvetettem, ezért rengeteg könyörgéssel és imádkozással bekerültek a kábelek a falba. A tejfestékkel nagyon megkínlódtunk, eszméletlen költség volt és sajnos nem hozta a várt hatást, technikailag meg egyszerűen használhatatlan volt az anyag.

Mivel a felújítás alatt nem otthon laktak, azért egyértelműen nagyobb nyomás volt Eszteren, amiért egy teljesen új környezetben igazgatta a családot, a kisfiukat, ez azért egy anyának elég nehéz ilyenkor, semmi nem a megszokott kerékvágásban haladt, főzés, altatás, minden kifordult a helyéről jópár hétre.

Fontos volt, hogy bármennyire is szeretik ezt a világot, azért ne lóduljon meg a “drakulaság”, mert az akkor 1,5 éves kisfiú is része a dolognak. Általában egy otthonnál ez egyébként fontos szempont-ugyanaz a stílus vonul végig mindnehol- de náluk ez most nem működött volna. A konyhát is teljesen kibeleztük, a korábban 500km-re található hűtőjüket nagy nehezen, de bejuttattuk a konyhába. A helyhiány miatt ennek sokszor nekifutottunk, de nem hagytam magam, mert szerintem egy ilyen húzás miatt akár el is megy a ember kedve a főzéstől.

A zárt ajtók miatt rend érzésünk van és a hűtő végre elérhető így

Ami talán a leginkább beakadt nekem, az a nappaliba szánt tálaló, aminek mindenképpen csirkehálót képzeltem az ajtajába…

Itt, ebben a lakásban, ha nem csináljuk ezt meg, abba belehaltam volna, mert adta magát és kész, szerencsére nagyon nem kellett győzködni őket. Nagy nehezen találtam olyan tálalót, ami elég nagy volt, de azért még fel tudott menni a 3.-ra, az ajtajaiba pedig Peti drót hálót hackelt, amit feketére fújva rögzített.

Így egyáltalán nem maradunk le a benne őrzött bizarr cuccokról, egy érdekes és szép gyűjteményről- csak erős idegzetűeknek! Gyuri egyébkén kalligráfiai csodabogár, tussal, ceruzával és egyéb nem mai technikának nevezhető írószerszámmal alkot, grafikákat és leírásokat egyaránt. Ha nem 2022-t írnánk, valószínűleg egy vaskos íróasztalnál esténként ugyanezt csinálná, de gyertyafénynél, a tintát pedig egészen biztosan egy koponyából tunkolná….(természetesen emberiből, mert akkoriban ez nem volt illegális, ma már ez nem így van).

Gyönyörűek ezek az eszközök!

Összességében iszonyatosan élveztem, hogy kicsit kimozdulhattam ebbe a világba, ugyanakkor nem állt messze tőlem, ezért elég otthonosan és természetesen mozogtam bene, bizarr, oké, kitömött holló, mindenhol valami kegytárgy, de nem idegenkedtem.

Nagyon megizzasztott, hogy a felújítást a holló is túlélje, a por, a rakosgatás..

A szőnyeg kiválasztása közben Gyuri egyik aranyköpése: ,,ez nagyon jó, ez olyan, mintha már meghalt vona rajta valaki..legyen ez!”-és így mentünk tovább.

Egy utazóládát is felújítottunk nekik, amire kerekek kerültek, így amellett hogy tároló, ha arra van szükség, akkor akár asztal is lehet a kanapénál.

A kanapét is ide választottuk

Egy kisebb étkező sarok is üzemel a nappaliban, egy kicsit ez is átalakult:

Kisfiuk, Vince szobája egy teljesen más világ lett, ami érthető, ott is határozott elképzelések mentén kellett haladnom. A Montessori nevelés elvei, plasztik tükör, natúr holmik és a későbbiekben is jól variálható berendezés. Bár még kiságyban alszik, de már méretben gondoltam a következő ágyra is, valamint a leendő íróasztal helyére. Ide is bekerült egy redesign bútor, a jófogáson szerzett kis fenyő asztalba került bele egy IKEA doboz, amit egy az asztal lapjából kivágott darabbal lehet fedni, mikor mire van szükség. Én sokkal szívesebben látom ott azt az asztalt mint az IKEA flisat darabját, amit kb ugyanerre a funkcióra találtak ki. Egyszerűen kellenek azok a darabok a lakásba, amikből csak ez az egy létezik.

Mint minden eddigi projektben, itt is sikerült pár dolgot eladni, amik aztán vissza tudtak forogni a felújítás költségébe. A renoválás és a berendezés után maradtak még apró javítási munkák, amiket a covid miatt eléggé elhúztunk, ehhez Gyuri csak ennyit tett hozzá: ,,szerelem a kolera idején…”-szóval szereltünk, és most, jópár hónappal később végre befotóztuk a rezidenciát.

Szeretek hozzájuk belépni, minden egészen egyedi és egyáltalán nem szokványos. Míg valakinek ez már súrolja a bizarr-határát, addig nekem egy karakteres, egyedi és néhol vicces családi fészek, gyönyörű panorámával az óbudai hegyekre.

Rengeteg használt bútor került be ebbe a projektbe is:

  • Tálaló szekrény
  • Székek, sámlik
  • Kisasztal a gyerekszobába
  • Utazóláda- kerekekkel
  • Felnőtt és gyerek fotel

Megkedveltem őket, a munka végére Vince megtanult beszélni, köszönhetően a járványnak és a többi munkánknak, amik miatt csak most tértünk vissza fotózni. De mindent megfigyelt és megjegyzett, kedvenc mondatai, amiket 5 milliószor mondott el: ,,Gabi, Peti jön!”

,,Gabi benne felejtette a telefonját a taxiban!”

Azért ez utóbbit nem szivesen hallottam újra, de nyilván ez még neki is nagy szám volt, hát még nekem.

Nagyon remélem, hogy szeretik amit összeraktunk, én igazán élveztem ezt a megrendelést és jó volt kiugrani a megszokottból,miközben azért be kell vallanom, ezek a megoldások, ezek a kicsit már ijesztő tárgyak tőlem sincsenek messze, nem harapnak, csak egyszerűen mozgatnak minket.

Beszerzési helyek:


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük