"Vendégségbe "megyünk, vigyük magunkat is…

Amikor vendégségbe megyünk(nem tudom ezt szebben mondani), nyilván viszünk valami apróságot , egyszerűen nem tudok időben felkészülni, sosem voltam ebben jó. A legutolsó pillanatban elhangzik:”Vigyünk akkor egy bort!”

Nekem ez valahogy olyan személytelen, úgy vagyok vele, vagy magamból viszek valamit, amiből tudják a vendéglátóink, hogy szívesen megyek oda és ismerem őket, vagy nem viszek semmit.  Az még mindig jobb az erőltetett muszáj-ajándéknál, de tényleg.

Szóval körbenézek a házban, garázsban, még az ágy alatt is.  Azért van itt egy-két dolog, jobb, ha nem is írom le. Már egy ideje fotózom őket, így összejött pár ajándék, gondoltam megmutatom őket, mivel ezek is LOMis dolgok, JÓ LESZ MÉG VALAMIRE- tárgyak, amik így a helyükre kerülnek, végre hasznosak lehetnek.

1.Ezt a képet Mamának készítettük, unokák megjelenésére volt szükség, de persze ezt egy öregített változatban készítettük el neki.Kicsit sejtelmes, de kivehető és szép. Egy festett deszkát kellett kicsit megcsiszolni hozzá, transzfer gél hiányában, egyszerű papír ragasztót használtunk.Két verzió készült belőle, és mivel nem tudtunk dönteni, mindkettőt vittük és lehetett választani.A keretes egy megmaradt széklábból van, nekem is az tetszett jobban, az maradt végül ott. 

20150525_140511
Elég rossz minőségű kép lett, telefonnal készítve, de ez lett a befutó.DSC06449

2.A következő ajándékot egy családnak szántam, akik négyen vannak, ez adta az ötletet. Rengeteg maradék-hulladék csempe érkezik hozzánk a Melka Tiles jóvoltából, amik önmagukban is gyönyörűek és nagyon jól lehet játszani velük. Az üvegcsempékből elevenedtek meg a családtagok, a méretük is jellemző volt, valamint az őket körülvevő zöld üvegcsempék pedig ,magát a világot jelképezték. Így, ha az otthonuk dísze, valahol rejtve ott vannak benne ők is, a két félnőtt és a gyerekek.

A rendezgetés nehéz volt, a rejtett üzenetet egyértelműen szerettem volna megjeleníteni.

DSC05737 DSC05739 DSC05741

3.Készült egy olyan meglepetés, amivel azért elszöszöltem, elmolyoltam, eltöltöttem egy kis időt, de hihetetlen nyugalom terápia volt:) 

Egy bevásárló táskát kreáltam Szilvi barátnőmnek. Az egyik oldala hengerrel lett rányomva, kicsit azért utána mentem tűecsettel, kevert színnel.

DSC03075

A másik oldaára pedig olyan szavakat szerettem volna felírni, amik megmozgatják az embert. Elképzeltem, hogy ha a vállán ezzel a táskával, mellé állnak, biztosan olvasni kezdenek. Hahaha.Szóval kicsit tréfás is. A színek változtatásával választottam el őket. A végeredmény egy totál óvodás hangulatú, de elég meghökkentő kis vászon táska, amit már csak vasalni és mosni kellett, fixáltam és kész is lett.A textil festéket és a vászon táskát is a Pentartnál vettem, nagyon megéri és bármit ki lehet találni díszítésnek, szerintem egy nagyon jó ajándék. Kéz-nyomat, láb-nyomat, lennének még ötleteim…

DSC03076 DSC03077 DSC03069
DSC03067 DSC03066 DSC03065

4.Végül pedig:  szülinapi zsúrra voltunk hivatalosak, ahová Én már gondosan beszereztem a játékokat, nem volt hiányérzetem. Aztán azért mégis bekattant valami, amitől nem tudtam szabadulni, hol marad a handmade-ajándék?? Vettem valamit és ennyi?? Gyorsan kerestem egy vastagabb füzetet, egy naplóra gondoltam. Rengeteg anyagom van itthon, gyűjtöm a különleges darabokat, bármit amiben látok fantáziát, csipkefüggönyök meg horgolt kis terítők is akadnak szép számmal. Tudom hogy barbárság, de én tényleg használom ezeket, ha kell, stencilnek is nagyon jók, a váratlant várják folyton.

DSC01312

Ragszató pisztollyal bekötöttem a füzetet, majd a végén díszítésként egy horgolt kis terítő került a borítóra. Arra jutottam, mennyire vicces lenne, ha a lányok(mert ez egy ikreknek szánt  ajándék volt ám) napjait néha leírnák a szülők, most még úgyis kicsik és könnyen elfelejtődik egy-egy esemény. Egyszer jó lesz majd ezeket újra olvasni, engem mindig meglep , mennyit változnak a gyerekeim és mennyire mások voltak régen a napjaink.

DSC01316 DSC01323 DSC01324

Szerintem készülhet bármi, egy gyerekrajz is, ha azt konkrétan, célzottan egy embernek, családnak adjuk, mindig örülnek. Most, hogy kifejezetten hozzuk, vesszük, gyűjtögetjük a bútorokat, kisebb kiegészítőket, még könnyebb dolgom van, de azért a magunkfajta szimplán minden nap eltesz egy-egy darabot, használja beépíti. Élvezetes és rengeteget ad egy-egy ötlet, na meg a végeredmény is.